Aki szerint a muskátli unalmas, annak valószínűleg hiányosak az ismeretei a növény kapcsán. Nem csupán a mindenki által ismert, ablakokban ülő, piros virágról beszélünk – a muskátli sokkal több izgalmat rejt ennél.
Minél többet tudunk a különböző muskátlifajtákról, annál biztosabb, hogy a saját ízlésünknek és preferenciánknak megfelelő növényeket tudjuk kiválasztani.
Ebben a cikkben bemutatjuk:
– a muskátli leveleinek és virágainak meglepő tulajdonságait,
– az elbűvölő, illatos muskátlit,
– a tudnivalókat a kerti (másnéven függőleges vagy álló) és a futó- (vagy másnéven borostyánlevelű vagy csüngő) muskátliról
– hogyan teremthetünk nyarat a nappaliban az angol muskátlival,
– az angyal muskátlit.
Ebben a cikkben többnyire a „muskátli” (pelargónia) elnevezést használjuk, de ismert a „geránium” elnevezés is ugyanennek a növénynek a leírására. Mi a különbség? A pelargónia a botanikai neve, a geránium pedig technikailag egy másik növénynemzetség – egy szívós évelő növény. A geránium helyett a magyar nyelvben inkább a pelargónia, azaz a muskátli elnevezést szokás használni. A félreértések elkerülése érdekében egyesek a szívós évelő növényt „szívós muskátliként” emlegetik, míg az ágyás- és balkonnövényt egyszerűen „muskátli” néven emlegetik.
Kezdjük egy bennfentes tippel! Vannak olyan muskátlifajták, amiket szinte senki sem ismer.
Tarka levelű muskátli – az ismeretlen szépség
Bár a díszes levelű muskátli – közismert nevén a „tarka levelű” fajta – nem virágozik annyit, mint néhány ismertebb társa, cserébe viszont leveleik gyönyörű színben pompázik. Előfordulnak bonyolult mintázatú, például sárga, sötétvörös és zöld csíkozású variációk is.
A kerti és futómuskátli fajták levelei is egészen izgalmasak lehetnek. Mint minden muskátli, a tarka levelű fajta is a meleg, napos helyeket és a rendszeres öntözést, valamint a megfelelő mennyiségű műtrágyát kedveli.
Link: Tippek a muskátli tápoldatozásához Miért válasszunk tarka levelű muskátlit?
A tarka levelű muskátli változatosságot hoz a nyári virágoskertünkbe. Olyan sokféle fajtája létezik, hogy vannak, akik még gyűjtik is őket!
Muskátli rejtett képességekkel – az illatos muskátli
Az illatos muskátliként ismert változat számos muskátlifajtát fed le. Ennél a típusnál a leveleken apró, mirigyszerű szőrök találhatók, amelyek érintés hatására illóolajokat bocsátanak ki. Lehet alma, borsmenta, citrom, méhviasz, fenyő, rózsa, csokoládé illatú, de számtalan más variációban is léteznek.
Az illatos muskátli felismerése igen egyszerű: csupán össze kell dörzsölnünk a növény leveleit, és már érezhetjük is az illatát.
A legismertebb illatos muskátlifélék az alábbiak:
- rózsaillatú muskátli, (Pelargonium graveolens)
- menta illatú muskátli, (Pelargonium tomentosum)
- citromillatú muskátli (Pelargonium citriodorum).
Ez a fajta szélesre és dúsra nő meg. A legjobb, ha különálló cserepekbe ültetjük őket, és a cserepeket csoportokba rendezzük, például egy lépcsősor szélére, de akár még a konyhában is megállják a helyüket, egyfajta “fűszernövény” kertként.
Az illatos muskátli virágai nem a leglátványosabbak, ehelyett általában zöld és bokros, dús növényekké fejlődnek. Tanácsos őket olyan területre elhelyezni, ahol minden alkalommal érezzük az illatukat, amikor a közelükben vagyunk.
Az illatos muskátli imádja a napfényt és a mérsékelt mennyiségű vizet. Tápoldatozáskor a normál muskátlihoz használt műtrágya mennyiségének fele is elegendő, mivel kisebb virágaik miatt nincs szüksége sok tápanyagra. A hajtáso rendszeres metszése bokrosabb, dúsabb növényeket eredményez.
Az illatos muskátli felhasználása. Az illatos muskátli akkor mutat a legjobban, ha több, különállóan elültetett növény egymáshoz közel elhelyezve csoportot alkot.
Néhány fajta, mint például a fenyő és a citromillatú remekül távol tartja a szúnyogokat.
A leveleket főzéshez és sütéshez is felhasználhatjuk, ezzel különleges, extra ízesítést adva kedvenc édes ételeinknek és frissítő italainknak, sőt, akár egy színes, különleges nyári salátát is készíthetünk belőlük.
A levelek szárítva potpourri formájában is felhasználhatók, így egész évben nyarat varázsolhatunk otthonunkba.
A bioboltokban és gyógyszertárakban különböző célokra szánt gerániumolajok is kaphatók, de ezek otthoni elkészítése nem lehetséges.
Ha különleges, tarka levelű és illatos muskátli gyűjtésére adjuk a fejünket, nem árt, ha tudjuk, hogyan tudjuk átteleltetni.
Az alábbiakban olyan tudnivalókat adunk át, amelyek alkalmazásával bármelyik muskátlifajta sikeresen túléli a telet.
Hasznos tippek: hogyan teleltessük a muskátlit?
Vágjuk vissza a növényt nagyjából 15 centiméterrel még az első fagy előtt. Helyezzük át egy világos, fagytól védett, de hűvös, lehetőleg beltéri helyre, ahol a hőmérséklet 5-10 fok között van. Télen csak nagyon ritkán öntözzük, ha a talaj teljesen kiszáradt. Márciusban kivehetjük a növényt a téli helyéről, az új hajtásokat vágjuk vissza.
Ültessük friss földbe, ellenőrizzük a gyökereket, és ne féljünk visszametszeni az elszáradt vagy rothadt részeket. Öntözés után tegyük a cserepeket meleg, napfényes helyre, lehetőleg 18 Celsius-fok körüli hőmérsékletet biztosítva, hogy muskátlink új gyökérrészeket és leveleket növeszthessen.
Az utolsó fagyok után kihelyezhetjük a szabadba.A következőkben a muskátli néhány közismertebb fajtáját vesszük górcső alá.
Kerti muskátli – egy kertből sem hiányozhat
A kerti muskátli (Pelargonium zonale) bokrosan, felfelé törve növekszik, szára vastag, húsos. Levelei szőrösek, kissé fűrészesek, nóduszos szárral.
A kerti muskátli virágai sűrű, kúp alakú csoportokban, úgynevezett ernyőkben nőnek, s így együtt alkotják a jól ismert, gömbszerű virágfejeket. A kerti muskátli májustól egészen őszig virágzik.
Az elszáradt virágok eltávolításával segíthetünk a kerti muskátlinak a gyorsabb virágképzésben. A legjobb módja ennek, ha letörjük az elhervadt virág teljes szárát.
A kerti muskátli felhasználásának módjai:
- teraszok és erkélyek díszeként különálló cserepekbe, balkonládákba ültetve,
- függő kaspókba ültetve,
- virágágyásokban,
- sírhelyeken elültetve,
- vágott virágként.
A kerti muskátli magassága a növény fajtájától, illetve a rendelkezésére álló hely méretétől függ. Vannak, amelyek viszonylag kicsik, és nem nőnek 15-30 centiméternél magasabbra, azonban nem ritka az 50 centiméteres magasság sem. Szélességüket tekintve pedig általában akkorára terülnek szét, mint amilyen magasra nőnek.
Ezen a linken kerti muskátlival kapcsolatos ötleteket mutatunk.
Futómuskátli (vagy borostyánlevelű muskátli) – valóra vált álom az erkélyünkön
Az erkélyekről lecsüngő, káprázatos virágzuhatagokat alkotó muskátlit a borostyán muskátli (Pelargonium peltatum), más néven csüngő vagy futómuskátli fajták között kereshetjük. Fajtától függően akár 1,5 méter hosszú, lógó szárakat is képez.
Virágok nélkül a futómuskátlit sima, fényes, viaszos leveleiről ismerhetjük fel, amelynek alakja a borostyánra emlékeztet. Szára vékonyabb, mint a kerti muskátlié, ezáltal a szeles időjárásra is érzékenyebb.
A futómuskátli virágai május és az ősz közepe között nyílnak, és a kerti muskátli gömb alakú virágaitól eltérően apró virágokból álló, kaszkádszerű csoportokat alkotnak. A legtöbb fajtánál kézzel is megmetszhetjük a növényünket, de léteznek úgynevezett öntisztuló fajták is, amelyeknél az elhervadt virágok maguktól lehullanak.
A futómuskátli felhasználásának módjai:
- ablakokban elhelyezett virágládákban,
- függő kaspókban,
- dézsás növények alá ültetve.
Itt megmutatjuk, hogy a futómuskátli milyen remekül mutat kosárban is.
Angol muskátli – az elképesztő szépség
Az angol vagy másnéven nagyvirágú muskátlit (Pelargonium grandiflorum) az egyik legszebb muskátlifajtaként tartjuk számon. Virágai nagyok és egyedi mintázatúak – vannak köztük erezett, ombré és többszínű variációk is, amelyek a legkülönbözőbb színek széles skálájában érhetőek el. Szirmaik közepén a színek általában egy sötét foltban futnak össze.
Sok éven át az angol muskátli volt szinte az egyetlen szobanövényként használt muskátlifajta. Kora tavasszal virágzik, a napfényes, világos helyeket kedvelik. Nyáron kültéren is jól érzi magát, félárnyékos helyeken is jól fejlődik, azonban arra ügyeljünk, hogy széltől és esőtől védett helyre tegyük.
Levelei általában hullámos-fodros szélűek. Léteznek sima felületű, keményebb levelű és puhább, apró szőrökkel fedett levelű változatai is.
Az angol muskátli felhasználási módjai:
– szobanövényként.
– kültéri növényként, széltől és esőtől védett helyeken,
– vágott virágként.
A muskátli vágott virágként is remekül megállja a helyét. Ezen a linken ötleteket mutatunk, hogyan készíthetünk belőle asztaldíszt.
Az angyal muskátli (Angel pelargonium) kis virágú muskátli, finom, kecses virágfejekkel, általában többszínű szirmokkal, a virágok közepén sötét folttal.
Ez a növény többnyire nem nő 20-30 centinél magasabbra, azonban alacsony termetéért cserébe virágainak mennyiségével kárpótol bennünket.
Az angyal muskátli felhasználási módjai:
- virágládák, balkonládák és cserepek,
- függő kaspók,
virágágyások.
Hibrid fajták – a szupererős gerániumok
A hibrid gerániumban ötvöződnek a kerti és a futómuskátli legjobb tulajdonságai. A nemesítők azzal a céllal keresztezték ezt a két növényt, hogy virágzó, könnyen ápolható, robusztus és hőtűrő növényt hozzanak létre. Küldetés teljesítve!
A hibrid geránium felhasználási módjai:
- dézsákban,
- ablakokban elhelyezett virágládákban,
- függő kaspókban,
sírhelyeken elültetve.
Mi a helyzet a színekkel?
A muskátli virágai elképesztően sokféle színben pompáznak. Egyes fajták annyira sötétek, hogy szinte feketék, de az árnyalatok széles skáláján mozognak az élénk rózsaszíntől, narancssárgától a visszafogott, halvány és pasztellszíneken át a világos fehérekig. Többszínű, mintás, csíkos és pöttyös változatok is léteznek. Virágaik nőhetnek kerek fürtökben vagy tenyérszerű formákban, némelyikük rózsabimbóra vagy ibolyára emlékeztet. A szirmaik lehetnek hosszúak, keskenyek, szélesek, kerekek, cakkosak vagy akár szív alakúak. Az egyvirágú muskátlik természetes hatást nyújtanak, míg a félig dupla vagy dupla virágúak virágba borítják az erkélyeket és kerteket.
A muskátli kínálata óriási – mindenki megtalálhatja a hozzá legjobban illőt.
